Itt ragadtam

A húsvétok úgy látszik, kísértenek, évről évre furcsább dolgok történnek velem a tavaszi ünnepre készülve. Bár a közösségi oldal éppen most emlékeztetett, hogy volt azért normálisnak mondható húsvétom is, de akkor otthon maradtam. Lehet ez a titok kulcsa!?

Nyolc éve gyerekkorom „nyuszija” házhoz repült, és az anyai szív, mint általában, mindenre gondolt! A jó, magyar füstölt csülök mellé volt majonézes torma, Unicum, diós és mákos bejgli, és édesanyám ölelő karjai… Két éve egy régi haver aranyozta be a feltámadás ünnepét, igazából két napig megállás nélkül piknikeztünk, csak azzal nem számoltunk, hogy a márciusi napsütésben is lilára lehet égni a vörösbor hatására elkerülhetetlen szieszta alatt

A bejglit rudira cseréltük

Emlékszem még az első távolban megélt húsvétra is, amit a grappa szülővárosában tartottunk. Az olaszoknál jóval nagyobb ilyenkor a felhajtás, mint karácsonykor. A vasárnapi misére puccparádéban, de késve érkezvén, a zsúfolásig telt templomba már nem fértünk be. Ám a kicsiny falu erre is talált megoldást, a kihangosítóknak köszönhetően, a templom előtti téren sem maradtunk le a húsvéti áldásról. A sokfogásos ebéd öt órán keresztül tartott, és persze nem maradhatott el kinder tojás őse, azaz a hatalmas csoki tojás sem, egy apró ajándékkal a belsejében… nem, nem jegygyűrűt, csak egy karkötőt rejtett, azt is csak műanyagból!

Olasz húsvéti tojásom

A legrémesebb húsvétomat majdnem a nizzai reptéren töltöttem! Meglepetés utat terveztem a hosszú hétvégére, de egyetlen és csodás magyar légitársaságunk közbe szólt. A péntek esti járatot, órákon át tartó, éjszakába nyúló várakozás után, minden indok és információ nélkül törölték. Egy bocsánatkérés nélkül hajnalban kullogtunk haza – már akinek módjában állt – másnap reggel kilencre visszarendelve. A gép végül szombaton kora délután, 17 órás késéssel indult. Még szerencse, hogy nem vártak otthon! Meg az is, hogy húsvét vasárnapra egyáltalán hazaértem a családi fészekbe!

A bizakodás 15. óràja körül

Zárójelben elmesélem, hogy fapados cég, annyira fapadosan viselkedett, hogy kénytelenek voltunk „szakszervezetbe” tömörülni, konkrétan egy oldalt hoztunk létre jogaink védelmében. Szerencsénkre olimpiai bajnok, neves sportújságíró, és a monacói atlétikai szövetség tajgai is az utasok között szerepelt. Így a többség győz alapon, végül kártérítettek minket, de messze nem volt egyszerű játszma!

Végül csak elindultunk!

Idén svéd húsvétra készülök, ugyanis pont most kellene a reptérre indulnom, de pink járatomat ezúttal végleg – és teljesen érthető okokból – törölték! Ezt a szomorú tényt már hetekkel ezelőtt tudtam, sőt, meglepően korrekt módon, a jegyem árát már vissza is térítették. Tehát bőven volt már időm megemészteni a szörnyű gondolatot, hogy idén piros tojás és locsolóvers mentes lesz a hétvége, de élt a remény, hogy legalább Monacóba, a barátaimhoz és a kedvesemhez visszautazhatok a tavaszi szünet idejére. Hárman bújtuk a létező összes netes oldalt, végül egyetlen megoldást dobott a rendszer: míg ide közvetlen járattal érkeztünk, addig visszarepülni Stockholm-Amszterdam-Párizs-Nizza útvonalon tudtam volna, potom 22 óra alatt, potom 900 euróért…

Itt ragadtam!

Csak bizakodhatok, hogy a svéd húsvéti is hoz majd feledhetetlen élményeket, a tojások dekorálásának két matek példa között mindenesetre már nekifogtunk….

Készülnek a svéd tojások!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *