Aki beszél, valamilyen újlatin nyelven tudja, hogy a karantén szó felettébb hasonlít a negyvenes számhoz, nem véletlen. Ez a – mostantól rossz emlékeket ébresztő kifejezés – középkori eredetű, akkor vették vesztegzár alá a messzi földről visszatérő hajósokat, a járványok, ragályos betegségek elkerülése végett. Idei elszigetelődésünk azonban hosszabbra sikeredett, mint negyven nap, és még csak reménykedhetünk, hogy tényleg véget is ér…
Monaco területére vonatkozóan II Albert herceg hétfői, Serge Telle államfő pedig tegnapi beszédében oldotta fel a 49 napig tartó szigorú kijárási korlátozást május negyedikei dátummal. Franciaországot egy héttel megelőzve, lépésenként enyhítenek majd a karantén szabályait az aprócska tengerparti országban.
Az élet azonban még messze nem térhet vissza normális kerékvágásába, továbbra is a lakosság fegyelmezettségére számítanak és óvatosságra intenek.
Az első hetekben szigorú szabályok betartásával léphetnek csak az utcára a monacóiak. Igaz, hogy jövő héttől minden kereskedelmi egység újra nyithatja kapuit, de 4 négyzetméterre csak egy vevővel számolhatnak, a biztonsági távolságot két ember között pedig 1,5 méterben határozták meg, a sorban álláshoz, vásárláshoz kötelező a maszk viselése, a kesztyű használata viszont nem javasolt!
A közterületeken és boltokban is kézfertőtlenítőkkel segítik a vírus elkerülését, a várost pedig továbbra is a lehető legalaposabban fertőtlenítik.
A kereskedelmi egységeken kívül a maszk használata továbbra sem kötelező, csak az újra induló tömegközlekedési eszközökön.
Sokat nevettünk az elmúlt hetekben egy „valós problémán”, szépségszalonok nélkül, mivé lesznek vajon a várost elárasztó cicamicák. Érdekes módon valóban elapadtak a közösségi oldalak csücsörítő fotói is, úgy látszik, már a filterek se segítenek a negyvennapnyi bezártságon… Főleg nem negyven felett! Ők most maszk és baseball sapka mögé rejtőzve, inkognitóban rohamozhatják meg kozmetikusaikat, fodrászaikat – a jogszabály szerint – kizárólag időpontra érkezve, így még a féltékeny „barátnővel” sem kell majd összefutniuk a restaurációt megelőzően… Biztos vagyok benne, hogy a naptárak már júniusig beteltek!
A nyár közeledtével szomorúan vettük tudomásul viszont, hogy öt embernél több továbbra se találkozhat egyszerre. Fuccs az annyira várt csajos délutánoknak… de a férfiak és anyukák is kaptak elkeserítő híreket; a sportlétesítményeket, így a strandokat, medencéket és a játszótereket egyelőre zárva tartják.
A város lelkét adó vendéglátó egységek, napfényes teraszok egyelőre csak házhozszállításra nyithatják ki kapuikat, a tényleges vendég látásra még határozatlan ideig, de legalább június elejéig várni kell majd.
Sokan gúnyosan kacagnak, hiszen a – már-már látványos gyerekprogramnak beillő – helikopter kikötő ugyanakkor újra megkapta működési engedélyét és a jachtok is kihajózhatnak, igaz a vízirendőrök fürkésző felügyelete alatt csak napközben. A turistáktól, mint élő veszélyforrástól hemzsegő tengerjáró hajókat viszont nem engedik be a város kikötőjébe.
Monaco megszámolhatatlan építkezése viszont mindehhez jövő hétfőtől újra megadhatja az alapzajt és a porfelhőt.
A tanár szólal meg belőlem, mikor azt mondom az oktatási intézményekben lesz a legnehezebb betartani a szigorú kereteket. A vesztegzár feloldásának második hullámában – május 11-én – a leginkább érintett végzős korosztályokat visszahívják az iskolákba, majd két fázisban, hétről hétre a többi diákot is, az óvodások és bölcsődések kivételével. Érthető is, a picik nem tudnák követni az előírások halmazát, az egész napos kötelező a maszk viselését (!) és a szintén kötelező, állandó kézfertőtlenítést. A neten már be is indult a gyerek méretű maszkok biznisze…
A magasabb kockázat miatt a testnevelés órákat kivették a tanrendből és az iskolai menzák is zárva tartanak még több terhet róva a szülők nyakába. A rendelet szerint az osztályokat félcsoportos bontásban fogják tanítani szintén a rizikó csökkentése végett.
Érdekes módon a fizetős magánintézmények továbbra is zárva tartanak, szeptemberi iskolakezdést tervezve.
Monacóban egyébként továbbra is száz fő alatt van a regisztrált esetek száma, és egyelőre csak négy halálos áldozat követelt a gyilkos kór, köztük mindössze egy monacói lakost.
Meglehetősen komplikált tehát a szituáció, úgy látszik, továbbra se tudja senki, mi lesz a jó döntés. A politikusok elmondták – bár nehezen elhihető – a gazdaság komoly gondban van, a karantén feloldására az eladósodás elkerülése véget van mindenképpen szükség. Nyilván nem az államkasszára, hanem a kiskereskedőkre gondoltak.
Fotó: Gouvernement Monaco
De azzal vajon számoltak-e, hogy ezt a megingott gazdaságot fenntartók, a reggelente a városba érkező negyvenezer (!) emberről beszélek, Európa két legfertőzöttebb országából, Olaszországból és Franciaországból érkezik… Tudják vajon, hogy lehet megvédeni ezt a falatnyi országot a minden reggel bevonatozó potenciális vírushadseregtől?!
Ahogy elhangzott a „sorsunkat mi irányítjuk”, így a lakosságon és – hozzáteszem – a szerencsén múlik majd, hogy folytatódik a karantén fokozatos feloldása, a harmadik stáció mikorját és hogyanját a körülmények alakulása fogja majd meghatározni. De az államfőt idézve „meg kell találni az egyensúlyt az egészség és a gazdaság között, mert együtt kell élnünk a jövőben ezzel a vírussal, nekünk kell alkalmazkodnunk, mert a vírus nem fog…” …legalábbis reméljük, jegyzem meg!