Ő hercegsége hencegsége

Amikor anno megérkeztem a monacói hercegségbe, egyáltalán nem gondoltam bele, hogy egy köztársaságból egy merőben más államformába kerülök. Eszembe nem jutott volna, hogy más jogszabályok, szokások várnak rám, hiszen továbbra is Európában, alig másfél órányi repülőútra Magyarországtól töltöttem mindennapjaimat. Pedig itt kérem egy – egykoron – nagyon sármos herceg uralkodik és diktál, mégha néha mi is megfeledkezünk róla…

Grace Kelly kisfia jogilag is a legfelső hatalom ebben a „hatalmas” országban, mondhatjuk, hogy az alkotmány felett áll. Kegyelmi joga van például az elítéltekre és él is ezzel a lehetőségével, ő az egyetlen aki – a mennyei előnyökkel járó – monacói állampolgárságot adhat, vagy vonhat vissza egyetlen tollvonásával. Természetesen ő képviseli az országot a nemzetközi porondón, így például az Európai Unió politikai életében is. Érdekes módon mind a hétköznapi, mind a politikai szintéren könnyebben boldogul angolul, sőt franciául néha még dadog is, de mindenképpen egy igazi cosmopolita.

Hogy a szürke hétköznapokban miben mutatkozik meg hogy nem egy köztársasági elnök az első ember?! Monacóban gyakran belefuthatunk Albertbe, akár a szó szoros értelmében is, egyszer egy belvárosi kiskocsmába lépett be utánam, leült egy zajos asztaltársasághoz és rendelt magának egy sört. Ennél azért nagyobb esélyünk van, hogy autóval kapjuk lencsevégre, hivatalos teendői között gyakran száguld végig MC01-es rendszámú Lexus hibridjével a város aprócska utcáin. A rendőrök ilyenkor szélsebesen vágják magukat haptákba az elvonuló sötétkék jármű előtt szinte sorfalat állva neki, de az egész város megáll egy pillanatra. Mi, egyszerű halandók meg csak kapkodjuk a fejünk jobbra-balra…

A Grimaldi család fotója szinte minden kirakatban ott díszeleg, pedig nem írja elő a törvény, de ahogy édesapját és gyönyörű édesanyját szerette és tisztelte a nép, ő is egyre inkább belopja magát a lakosok szívébe, megsúgom, feleségének ennél nehezebb dolga lesz… Miután a hercegi családdal együtt, országosan, közösen emlékeztünk meg a július eleji 9 éves házassági évfordulójukról, a héten Albert herceg kereken 15 éves trónra lépését ünnepeltük.

Ahogy a 2005 július 12-i beiktatási ceremónián megígérte valóban egy modernebb világgá formálta a mini államot. A posztjához rendkívül hűséges és elhívatott Rainier herceg jó példát mutatott egyetlen fiának, és alaposan felkészítette az uralkodásra. A tizenöt évvel ezelőtti ünnepélyes beavatáson több ezer meghívott vendég előtt tett fogadalmat második Albert herceg, a monacói katedrálisban pedig egyházi áldást is kapott új életéhez, hivatásához. Célja egy modell állam létrehozása volt, már akkor kihangsúlyozta a környezetvédelem és a szegényebb országok megsegítésének fontosságát. A bolygó megóvására létrehozott alapítványa több mint 530 projektet támogatott ez idáig.

Az USA-ban politikatudományból diplomázott államfő, komoly katonai karrierrel is büszkélkedhet, és gyerekkora óta elhivatott sportember. Hivatásos bobosként öt téli olimpián is részt vett, de szinte felsorolhatatlan a magas szinten űzött sportágai listája: atletizált, focizott, teniszezett, dzsúdózott, evezett, vitorlázott, síelt, úszott és a rallyban illetve squashban is jeleskedett. Imádja az autókat is! Én személyesen például egy jótékonysági futballmeccs után kezeltem le vele először, ahol izzadtan és a pocaktól kidudorodott mezben állta a fotósok támadását, legutóbb pedig piros sortban és fehér atlétatrikóban szaladt elénk félbeszakítva egy baráti strandröplabda mérkőzést…

Nem hozott szégyent tehát anyai felmenőire, ahol két olimpiai bajnok neve is ott díszeleg a családfán. Már ez is különlegessé teszi a világ vezetői között, hát még ha azt mondom, hogy becsületes nevén, Albert Alexandre Louis Pierre Grimaldi az egyetlen államférfi aki a Föld mindkét sarkán járt már. Kalandvágyó felmenői előtt tisztelegve és persze felhívva a figyelmet a jég olvadására 2006 április 16-án tűzte ki a piros-fehér nemzetiszín zászlót az északi sarkon.

A Grimaldi ház feje immár 62 éves, elnézzük hát neki, hogy az évek alatt szűkebb lett a póló, és eltűnt a darázsderék, mindenesetre jó példát mutatott a fiataloknak a mozgásszegény életmód elkerülésére, és valóban minden monacói ismerősöm rendszeresen sportol….

Már javában itt éltem a tengerparton, amikor mesekönyv lapjaira illő szertartás keretei között mondták ki a boldogító igent a versenyszerűen úszó Charlennel. Szülei menyegzője után 55 évvel kellett is az országnak egy újabb vérpezsdítés. A római katolikus hercegi család azóta egy ikerpárral bővült, akik minden rosszindulatú kételyem ellenére természetesen úton fogantak egy kedves ismerősöm provence-i villájában. A két szöszi, Gabriella hercegnő és Jacques herceg az ország-világ, no meg persze a sajtó szeme előtt cseperedik, a fiatalemberre az első perctől trónörökösi szerepkör vár. A két másik törvénytelen, de Albert által elismert utód – mindketten egy-egy nyári szerelmi kaland gyümölcsei – nem tarthatnak igényt e különleges ország vezetésére. Nem hiszem, hogy az amerikai pincérnőtől illetve a francia légi kísérőtől született gyermekeit ez nagyon lesújtja, hiszen II. Albert anyagilag támogatja őket, és részesülni fognak a – 2013-ban – egy milliárd euróra saccolt örökségből is. Az első szülött Jazmin Grace Grimaldi egyébként tartja is a kapcsolatot híres édesapjával, a már harmadik x-felé közeledő lány a jeles napokon, így például apja születésnapján gyakran vendégeskedik a Cote d’Azuron.

Az aprócska ország 14. hercege teljesen hétköznapi ember, tény hogy egy szigorúan őrzött palotában totális luxus között él és többek között ötszörös hercegi, háromszoros márki, ötszörös grófi és hétszeres bárói címmel büszkélkedhet, mégis az egyszerű élet híve. Ahogy én sem titkolom, ő is köztudottan imád jókat enni, inni és bulizni, ennek köszönhetően találkoztunk össze például egy tengerparti Forma1-es partin is, ahol a mellettünk lévő asztalnál élvezte a nagyszerű hangulatot és a lemenő nap sugarait. A nem túl beszédes, de viccet kedvelő férfi rendkívül hű a barátaihoz, és imád együtt lenni gyermekeivel, de ennyi év után is jól tűri a „pornép” együgyű kérdéseit, és fotóigényét. Mivel egy népköztársaságban cseperedtem fel, ráadásul folyton a kívánatos szókincs híján vagyok, valószínűleg minden jó modorom ellenére soha nem leszek képes megadni a kellő tiszteletet. Legutóbb is úgy kezdtem, hogy: „Mi már sokszor találkoztunk…” mintha valóban emlékezhetne rám, de Albert herceg láthatóan jól viseli a hozzám hasonlókat…

Apró kis mikró államát gazdaságilag a maximumom pörgeti a krízis, a világjárvány és egyéb problémák ellenére is, immár több mint 15 éve…..