Nem csak fizikailag, lelkileg is próbálok elmenekülni a vírus és a (rém)hírek elől. Nem egyszerű, az ember most érzi igazán mennyire bántóan tehetetlen. Pedig muszáj elterelni a gondolataimat, különben megbolondulok ebben a skandináv magányban…
Amíg itt szinte nyomasztó a csend Monacóban a napról napra szigorodó kijárási tilalom ellenére is mozgalmas napokat élnek. Az utcákat ma reggel hivatalosan is fertőtleníteni kezdték, pont ahogy a katasztrófafilmekben látni szoktuk. A fenyőillatú és állítólag környezetbarát szer, szintén állítólag az egészségre nem ártalmas kizárólag a vírusokat és baktériumokat teszi el láb alól. Ámen!
Tavaly ilyenkor is a kínaiak miatt fordult fel fenekestől a rend a városban és széles környezetében. Szirénáktól volt hangos a 2019 március 23-24-i hétvége a Côte d’Azure nagyrészén. Alig pár nappal előtte vált biztossá, hogy a hivatalosan Monacóba látogató kínai elnök, Hszi Csin-Ping találkozóra készül a franciák köztársasági elnökével, Emmanuel Macronnal is. Talán ez lehetett az oka, hogy a francia sajtó szinte egyáltalán nem számolt be az exkluzív eseményekről.
Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a helyhez. A francia államfő kapva kapott az alkalmon és a hirtelen utazás mellett döntött a két ország közötti kapcsolatok ápolásának érdekében. Minden bizonnyal őrült szervezkedés kezdődött, aminek levét a dél-francia lakosság itta meg.
A Kínai Népköztársaság elnöke két Boeing repülővel végül vasárnap délelőtt landolt a vörös zászlókkal és vörös szőnyeggel vastagon díszített nizzai repülőtéren, franciaágyát sem felejtette otthon, személyzetével elfoglalta a város leghíresebb és legelegánsabb szállodájának két teljes emeletét és teljesen felforgatta a régiós főváros életét.
Útja innen egyenesen Albert, monacói herceg – hatalmas pandamacival díszített – palotájába vezetett, több mint 15 kilométeres forgalmi dugót hagyva maga után, mivel Nizza legforgalmasabb sugárútját illetve az autópályát teljes szélességében lezárták. Az emberek kétségbeesésükben gyalog próbáltak eljutni a repülőtérre, mindhiába.
A monacói napilap, három számában is értesíti olvasóit a hétvégi eseményekről, megtiltva a lakosságnak erkélyeik használatát, valamint az autóval való közlekedést a mini állam nagy részén. A példa nélküli eseményre már hetekkel ezelőtt felkészültek a hercegségben, szisztematikusan lezárva még a legkisebb csatorna fedelet is elkerülve a föld alól érkező esetleges terrortámadást. Ezeket a kis “emlékbe hagyott” matricákat a mai napig megcsodálhatjuk városszerte …
Ebéd után Hszi Csin-Ping újból felkerekedett, huszonkét autóból és kilenc rendőr motorosból álló kíséretével délutáni sziesztájára indult, szitkozódó franciák, és turisták ezreit hagyva maga után. A már-már nyárias hőségben az autópályán önkéntesek ásványvizet osztva próbáltak lehűteni a felborzolt kedélyeket.
Macron elnök ekkor már az alig 4000 lakosú kis város, Beaulieu festői keretei között készült a nem mindennapi találkára. Az ókori görög civilizációt idéző tengerparti villára melyet már három nappal előtte éjjel-nappal rendőrök sokasága őrzött, azért került a választás hogy a kínai elnök óhaja szerint a naplementében gyönyörködve költhessék el vacsorájukat.
Ezalatt az égen rendőrségi helikopter, a vízen katonai hajók sokasága, a szárazföldön pedig közel két ezer csendőr vigyázta az azurkék rendet.
Macron elnököt természetesen elkísérték Párizsból sárga mellényes követői is, a kitartó tüntetők tiszteletére két tank szerű gépjármű és 800 csendőr kíséretében egy vízágyú is érkezett az ország legtávolabbi szegleteiből.
A hét utolsó napján csak ők dolgoztak, dolgozhattak a régióban, hiszen a hétköznapi ember életet szinte megbénították a sebtében hozott intézkedések. A teljesség igénye nélkül több mint huszonnégy órára lezártak két kikötőt, öt vasúti pályaudvart, két szomszédos kisváros teljes autós forgalmát, a számos busz és villamos járat törlésével a tömegközlekedés szinte lehetetlenné vált. Nizza város szívének számító hét kilométeres tengerparti sétányon az éttermek nem nyithattak ki, a lakosoknak pedig a nyárias idő ellenére zárt ablakok és teraszok mögött kellett tölteniük a teljes vasárnapi és hétfői napot.
A valószínűleg jól sikerült naplementés vacsorát követően Emmanuel Macron elnöki külön gépére szállt és visszarepült Párizsba. Sietnie kellett, hiszen a kínai államfő mégiscsak elfogadta meghívását, így rendkívül fontos tárgyalásaikat hétfőn este kétszáz fős ünnepi vacsora keretei között már Párizsban folytatták, ezzel még inkább nevetségessé és feleslegessé téve a több millió eurós intézkedéseket…
És amíg a sárga mellényesek csalódottan hazatértek hajlékaikba négy hónapja mindhiába tüntetve életkörülményeik javításáért, addig a teljes Côte d’Azur egy emberként megkönnyebbülve lélegzett fel a két államfő távozásával.
Hát ezek a kínaiak úgy látszik már csak ilyenek… a kereken egy éves évforduló talán némi bizakodásra ad okot. Reméljük, ahogy első emberük, úgy a vírus is hamarosan útra kel és valóban hagyja fellélegezni a lassan kimerülőben lévő lakosságot…