Minden értelembe… egy hosszú és rendkívül tartalmas tavasz telt el úgy, hogy gyakorlatilag észre se vettem. Bár Monacóban nincs is tavasz!
Az a rész teljesen normális itt a Cote d’Azurön, hogy egyik nap még csizmában, másnap meg szandiban flangálunk. De annyi minden történt az elmúlt hetekben, hogy máskor –vagy máshol – egy negyed év is kevés lett volna rá… ebben a nagy rohanásban sajnos csak most értem ide hozzátok!
Egyszercsak azon vettük észre magunkat, hogy nem járunk maszkban, igazából senki nem emlékszik mikortól és hogyan állt be az eltörlése ennek a szörnyű kötelezettségnek. Úgy tűnik, mintha a törvény követte volna az egyre rebellisebb lakosságot, akik egyszerűen – a jó idő beálltával – nemet mondtak az utcai maszkviselésre. Persze a zárt tereken, még mindig el kell takarjuk az arcunk, de az éttermek, és a teraszok már nem kérik és kérhetik az oltási igazolásokat. Van remény, hogy véget ért a rusnya kor, vagy inkább kór, újra szabadon élhetünk… bár nehéz lesz visszarázódni a COVID előtti életünkbe, ha egyáltalán sikerülhet. De mindenki erre törekszik:
A hercegségben az igazi fellélegzést a húsvét hozta meg, no, nem a nyuszi kap ilyen nagy figyelmet a tengerparton, csak az ünnepnek köszönhető iskolai szünet pont egybe esett a 115. alkalommal megrendezett Monte-Carlo Masters tenisztornával. A város szíve egyik napról a másikra kezdett el újra zakatolni, amikor emberek, mit emberek, fogyasztásra vágyó turisták hada lepte el a mini államot. Érthető volt a sport szerelmesinek már-már túlzó lelkesedése, hiszen 2020-ban elmaradt a torna, tavaly pedig nézők nélkül rendezték meg a rangos erőfelmérőt a vörös salakon.
Témát nemcsak ez adott, a franciaországi választások, és az ukrán háború nem hagyott egyetlen asztaltársaságot sem szótlanul. Ez utóbbi furcsa szituációba keverte a gallokat, de Monacóban sem jártunk jobban, több mint egy hónapja már, hogy egyetlen élelmiszerboltban sem kapható napraforgó olaj. Mivel Ukrajnából vásárolja az ország szükségleteinek nagy részét, nemcsak a házi majonéznek lőttek, de áremelkedésekre, és rengeteg további problémára is számíthatunk a készletek végleges kiürülésével.
A netet persze elárasztják az ezzel kapcsolatos érthetetlen vagy már-már groteszk hirdetések, no meg a viccek is….
Két hosszú év után a hercegség újra kikötési engedélyt adott a tengerjáró hajóknak. Megszoktuk már, hogy semmi nem töri meg a kék horizontot, ám most újra egymást követik a hatalmas „úszó szállodák”, a butikosok, éttermek legnagyobb örömére. Novemberig 137 óriás hajó utasai szállhatnak majd partra Monacóban, engedélyt ezúttal azonban, csak a luxus kategóriájú hajók kaptak (!) nem titkoltan a szárazföldi bevételek emelkedését remélve!
Újra fényképezőgépes, térképes tétova tömegektől zajosak hát az utcáink és ez minden bizonnyal így is marad szeptember végéig. A tavaszi teltházat három egymást követő Forma 1 es verseny garantálja. Az elektromos autók erőpróbájára április utolsó napján kerül majd sor. A régi autók május idusán, a világbajnokság híres résztvevői pedig május végén rajtolnak majd el. Mindenesetre nekünk már most újra kell tanulnunk a közlekedést a dróthálók, és kerítések közötti szürke labirintusrendszerben.
Tűz az égető napsugár vagy dörgéssel, villámlással érkezik a nyári vihar, a palotába minap egy éjszaka alatt többször is belecsapott a menykő, teljesen elsötétítve Albert herceg nem éppen aprócska otthonát. A mi lakóházunkban pedig az egész téli szezon után most sikerült rendbe hozni a meleg vízellátást (!) csapok és radiátorok megállíthatatlanul ontják hát magukból a hőséget… ugye-ugye itt sincs kolbászból a kerítés, most éppen sült kolbászból!
Szóval itt a nyár! Vagy még sem, a strandszezon még várat magára, és bizony nem az időjárás állja útját, a város egyetlen plázsát ugyanis május közepéig lezárták a fürdőzők előtt. Az ok a közelben épülő félsziget munkálatai… nem hiszem, hogy ezek után bármikor is a tengerbe merészkedek idén. De hát mégiscsak itt a nyár, a bizonyíték, hogy szúnyogok már vannak…. pont most csípet meg egy!
