„Azért a víz az úr!”

Múlt héten pénteken ugyanígy ültem a gép előtt, igaz már kaptam egy telefont, előző este, hogy az iskolákat a hét utolsó napján nem nyitják ki a rossz időjárási körülményekre tekintettel, de kora délután még nyoma se volt a furcsa módon Alex névre keresztelt viharnak! Aztán szép csendesen elkezdett esni az eső, és fújni a szél, de csak a megszokott, kényelmes őszi stílusban. A szokatlan figyelmeztető jelre, hogy Monacóban elment a tévéadás, még fel se kaptuk a fejünket…

A Var folyó úgy általában inkább vár mint folyik

Hét órakor volt randevúnk Cannes elővárosában, akkor már sűrűsödtek a fekete felhők és Nizzához érve az amúgy szinte teljesen üres Var folyó medre már ijesztő látványt nyújtott. Ha figyeltünk földrajz órán tudjuk, hogy a folyók a mediterrán vidéken leginkább időszakos vízjárással büszkélkedhetnek. A mi esetünkben ez annyit tett, hogy a kavicsos mederben ahol csütörtökön még gyalog is könnyűszerrel átkelhettünk volna, péntek este ötméternyi sáros víztömeg hömpölygött megállíthatatlanul….

A félelmetes megállíthatatlan víztömeg, a Var folyó átalakulása

Sietősre fogtuk hát a dolgunk, és amilyen gyorsan csak lehetett indultunk is visszafele. A folyómeder ekkorra már teljesen megtelt, és méteres sűrű, sötét, szilaj hullámok ugráltak az ég felé. Pillanatok alatt lezárták a közeli repülőteret, és a folyóparti városkához tartozó autólejárókat. Épp munkából hazaindulók kétségbeesését latolgattam, miközben áthaladtunk a Var feletti hatalmas hídon. A tajtékos tenger „megtelt” nem engedett több vizet magába, a lefolyó nem működött tovább, a folyó valóságosan irányt váltott. Mindeközben rádió megállás nélkül mondta az ijesztőbbnél ijesztőbb információkat! A pályán előttünk a szél felborított két kamiont, ezért a negyventonnásokat nem engedték tovább közlekedni. A hatalmas „százlábúak” végeláthatatlan sorokban, életveszélyes módon ÁLLTAK az autópályán, hol egy, hol két, hol három sávban! Háromszáznál feladtam a számolást…

A kamionok az alagútakban is végig álltak
Így nem nyomjuk a pedált az autópályán

Azt hittük, a nehezén már túl vagyunk, pedig a java csak akkor következett. A semmiből olyan ködbe érkeztünk, hogy szó szerint az orrunknál se láttunk tovább, így vezetni, nem éppen élmény, főleg nem az autópályán. Megszenvedtük a szerencsés hazaérkezést, ahol aztán áram nélkül találtuk a meghitt otthont, és a szűni nem akaró villámok pár órával később még egyszer leverték a biztosítékot. Kerti bútorok szanaszét, cserepes növények felborulva, az eső pedig csak ömlött és ömlött végeláthatatlanul…. a vihar csúcspontját pedig csak éjfél körülre jósolták. Eközben a monacói hömpölygő víztömeg „beszédessé” tette a WC-ket, egy csatorna hálózat sem gyűrte le akadálymentesen ezt a vízmennyiséget!

A tenger természetes színe nem éppen barna

Mint általában az esőben remekül és sokáig aludtunk, hál’ Isten mi nem voltunk veszélyben, mások nem voltak ilyen szerencsések. Másnap láss csodát gyönyörű napsütéses reggelre ébredtünk. Híreket nem hallgatván csak a megállás nélkül fejünk felett köröző helikopterek vészjósló robaja adott némi aggodalomra okot. Aztán megláttuk a tengert, melyen, mint egy hatalmas olajfolt sötét sárkupac úszott. A több négyzetkilométeres barna folt pedig csak egyre nagyobb lett a nap folyamán, olyannyira, hogy még az űrből (!) is láthatóvá vált. Sajnos a rossz hírek is ugyanilyen sebességgel és mennyiségben érkeztek…

Az űrfelvételen jól látható a folyó torkolatok menti sár ”foltok”

Nem volt véletlen a megjósolt piros előrejelzés, és az oly bántó légiriadó szirénája sem, egyes helyeken 400 milliméter eső esett mindössze pár óra leforgása alatt, minden eddigi rekordot megdöntve a régióban. A Var folyó mellékága mellett, a legsúlyosabban érintett olasz határ menti területen a temetőt és a futballpályát elradírozta az egyébként aprócska patak. A lakóházakon, hidakon kívül egy benzinkút is teljes mértékben eltűnt az áradással, körülbelül kéthónapnyi eső szakadt a nyakunkba egy éjszaka alatt.

A festői St Martin Vésubie ma már ijesztő látványt kelt

Az özönvíz ember áldozatokat is követelt, sok eltűntet még mindig keresnek, falvak sokasága él továbbra is ivóvíz és áram nélkül, a legborzasztóbb, hogy sokukat a vihar óta sem lehet megközelíteni közúton. Több mint 20 kilométernyi aszfaltozott út semmisült meg. A katonaság, a csendőrség és a több mint ezer tűzoltó azonnali, hatékony segítségé nélkül a természeti katasztrófa további szenvedést okozott volna.

Mivel a hírek szerint többek esővízen élnek, és kórházak maradtak ellátás nélkül, az elmúlt hét az adománygyűjtésről szólt. A közösségi oldalak szinte „égnek”, szerencsére az egész térség egyszerre mozdult meg a bajba jutottakért. A monacói bevásárlóközpontban taxisok (!) kérik a lakosság segítségét, elsősorban ivóvizet, és persze élelmiszert, tisztálkodási szereket, de gyertyát, elemet, pelenkát is szállítanak az egészen közeli falvakba. Közút híján gyakran helikopterrel, vagy vonattal oldható csak meg a segítségnyújtás. A meleg ruhák gyűjtését – a magasabban fekvő településeken éjszakánként már fagypont alá is mehet a hőmérő higanyszála – sok helyen a koronavírus előírásai nehezítik meg. Persze anyagi segítséget is kérnek a kisebb-nagyobb segély szervezetek, a hercegség 4 millió eurót (!) adományozott a rászorulóknak.

Az egyik monacói ”gyűjtőt” nagyhangú taxisok irányítják

Az őszi nagy viharok egyáltalán nem ritkák a környéken, tavaly ilyenkor is narancs, illetve piros sávba soroltak minket a meteorológusok. A hegyek magasságából áradó rémisztő erejű vizet akkor sem lehetett megállítani, a következmények pedig minden alkalommal elképesztőek: a nizzai repteret övező tengerpart jelenleg „tűzifa nagykereskedéssé” változott.

A több mint ezer önkéntes között egy barátunk is segít Var folyó melletti úszófa eltakarításában
A monacói partot is háló védi

Albert herceg birodalmát kedd óta hálóval védik a több tonna úszó, hánykolódó fatömeg okozta károktól. Kereken egy héttel az orkán után a monacói kikötőben ma egy elhullott vaddisznót halásztak ki a tengerből, sajnos a szemét is hasonló mennyiségben özönlik, ki tudja még meddig…

A szuper-jachtok között ma egy vaddisznót halásztak ki a tengerből

A balesetek elkerülése végett a jachtok mozdulni se mernek a védett kikötőkből. Az Airbnb oldala levelekben kéri hirdetőit, hiszen felszerelt lakások sokaságára lenne szükség nagy hirtelen. Ezek után szinte zárójelbe tehető, hogy a megye tekintélyes olajbogyó termésére keresztet vethetnek a termelők.

A helyreállítási munkákat nyilván azonnal megkezdték, már ahol egyáltalán lehetséges a helyreállítás. Az a szóbeszéd járja, hogy több település is szellemvárossá válhat, mivel a közúti megközelítés megoldhatatlanná vált. A májusi eső itt is aranyat ér, az októberi nem…

Katasztrófa képei:
France 3 Côte d’Azur, Nice Matin

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *