Idén lassan érkezik a tavasz a dél-francia tengerpart gyöngyszemébe, ilyenkor már javában piknikezni szoktunk vasárnap délben a strandon vagy élvezni a nyitott teraszok egyikét, de ma inkább télies időjárásnak „örülhettünk”, talán ott fent az égben úgy gondolták, így könnyebb lesz elviselni ezt a fránya karantént.
Már majdnem két hete, hogy Monaco összes étterme kénytelen kelletlen bezárta kapuit, a nemzetközi étkekkel elkényeztetett lakosság és a főző tudományukkal nem büszkélkedő számos hölgyemény legnagyobb szomorúságára.
Igaz, hogy a legkitartóbb étterem tulajdonosok még próbálkoznak némi bevételhez jutni házhozszállítással, de nem vitás mindenképpen óriási összegtől fosztotta meg őket a kór. Az áprilistól május végéig tartó időszak vonzza ugyanis a legtöbb turistát a városba. A Monte-Carlo Masters idején a tenisz szerelmeseitől mozdulni se lehetne az utcákon. Két héttel a Forma1 előtt pedig a Historic Grand Prix egyre népesebb közönsége bénította volna meg a közlekedést.
A kétévente megrendezésre kerülő “múltidéző” futam egyre felkapottabb, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a jegyek ára, amely a legutóbbi 2018-as erőpróba óta kereken a duplájára emelkedett (volna)! Pedig 2012 májusában még ingyenesen szurkolhattuk végig ezt a benzingőzös időutazást…
A Forma 1 sikeréről nem is érdemes szót ejteni, a monacói lakosok nagy része fizetett szabadságot kap és az iskolák is bezárnak három napra, hogy a szó szoros értelmében el tudjanak menekülni a száguldó cirkusz -számukra elviselhetetlenné váló -zsúfoltságából.
A Cannes-I Filmfesztiválról is sok ezren ugranak át egy röpke kaszinólátogatásra, vagy egy vacsorával kísért pályabejárásra. Mondhatom, tavasszal sose unatkozunk!
Pár napja vált biztossá, idén se tenisz, se Cannes, se Nagy Díj… kipukkant a pénzeszsák! Nem lesz tömeg, nem lesz bevétel se! Nyilván egy ilyen jómódú városállamban senkit nem fenyeget az éhenhalás veszélye, de a gazdasági következményekkel így is számolni kell.
A korona vírusból lábadozó Albert herceg, a fertőzéstől szintén karanténba kényszerülő első miniszterével, Serge Tellével közösen – magyar fülnek elképzelhetetlen – döntéseket hozott a hét folyamán. Lehet, hogy ez az állandó bezártság tényleg nem tesz jót?! Esetleg a kínai kór nemcsak a légzőszerveket, de a gondolkodásért felelős sejteket is megtámadja?!
Viccet félre téve, ma délután született határozat, miszerint azok a köztisztviselők akik, a karantén ideje alatt, is dolgoznak a vírus megállításán, legyőzésén – értve ez alatt a monacói orvosokat, ápolókat, tűzoltókat, a hercegi őrség tagjait de még a rendőröket is – fejenként 1000 eurós jutalmat kapnak. Természetesen a cégekről, éttermekről sem feledkezhettek meg, számukra kamatmentes hitelt ajánl az állam, amire elsőre 50 millió eurót különítettek el, valamint az elkövetkező három hónapra eltekintenek a bérleti díjak és a rezsi fizetésétől is… Albert herceg békés szívvel hajthatja álomra fejét, nemcsak azért mert a ma esti televíziós szerepléséből is láthatóan tünetmentes és jól van, de nyugodtak lehetünk sebtében hozott intézkedéseivel sem fogja csődbe vinni kicsinyke országát!
Pedig bevételre maximum a karantént megszegőktől számíthat. Nagy a szigor Monacóban, a heti egy bevásárlási lehetőségtől senki nem lelkendezik! Az este kilenc és reggel öt között az utcán ólálkodókra pedig azonnali büntetés vár, még akkor is ha bevásárló szatyrot szorongatják a kezükben, elsőre potom 135 eurót követelnek a hatóság emberei, a másodszori kihágásért viszont már mélyebben a zsebükbe kell nyúlni, több mint 1000 euró a tét… és ha harmadszorra is belefutnánk egy egyenruhásba, gondolkodás nélkül a börtönbe végeznénk, igaz, hogy tengerre néznek a monacói cellák, de úgy tudom nem mindegyik… nem érdemes tehát kockáztatni!
Szóval a bevásárlást lámpaoltás előtt illik elvégeznünk, még akkor is ha csak az idősebb korosztályt éri – a rendkívüli helyzetre tekintettel – pozitív diszkrimináció a közértben, ők többek között elfelejthetik a sorban állást…
Talán ennek is köszönhető, hogy egy átlagos vásárlás hosszú órákig tart mostanság, bár ne háboroghatunk, hiszen a boltban tojás és liszt kivételével minden bőségesen áll a rendelkezésünkre, még wc-papír is, igaz az árak a csillagos egekbe szöktek…
Érthető hát, hogy előtérbe került az élelmiszerláncok által is ajánlott házhozszállítás, de nemcsak a tengerparti miniállamban. Különleges karanténomban, itt a Stockholm mellett kis erdőben is vártuk a házhozszállítást, ami a sok megrendelésnek köszönhetően kissé a feje tetejére állt, a tévedésnek köszönhetően tegnap és ma délelőtt is degeszre rakták az előszobánkat…
Kezdődhet a hízókúra!
Tudtátok, hogy még a „fél-vega” svédek is imádják a marhapörköltet, nokedlival?!
